0. Bevezetés

​

Hatalmas alkalmazkodási kényszer nehezedik a magyar gazdaságra és a döntéshozókra. Napjaink fő üzleti-gazdasági hírei még a globális, multinacionális cégek újabb és újabb autóipari összeszerelő üzemeiről és szolgáltatóközpontjairól szólnak, ahova sok-sok dolgos kézre, főként olcsó betanított munkaerőre és rutinmunkát végző diplomásokra van szükség. De a korábban megszokott 20 - 30 éves időszakhoz képest más helyzet alakult ki.

​

​

1. A magyar foglalkoztatási piac

​

Napjainkra Magyarországon megvalósult a (szinte) teljes foglalkoztatottság. Egyes régiókban teljesen elfogyott az (olcsó) magyar munkaerő és komoly munkaerőhiány alakult ki. Ráadásul nemrég megismerhettük az utolsó népszámlálás adatait, amiből láthatjuk, hogy a magyar népességszám tovább csökkent és a jelenlegi trend alapján az elkövetkező évtizedekben elkerülhetetlen a népesség további csökkenése. Ugyanakkor a világ más pontjain (pl. Közel- és Távolkelet) továbbra is szinte korlátlanul áll rendelkezésre jelentősen olcsóbb munkaerő és a népesség tovább növekedik.

​

A magyar exportőröknek ebben a helyzetben, a következő lehetőségeik vannak:

1. Egymásra licitálva a fizetésekben, "levadásszák" egymás dolgozóit

2. Külföldi vendégmunkásokat alkalmaznak (Megj.: érdekes, aktuális jelenség, hogy egyes beruházók kiadatlan irodaházakat vagy nem prosperáló hoteleket építenek át munkásszállásoknak, melyekben várhatóan ázsiai, ukrán, stb nemzetiségű vendégmunkások fog lakni.)

3. Próbálnak visszacsábítani munkaerőt a külföldön dolgozó több mint 300 ezer magyarból

4. A hiányzó munkaerő miatt csökkentik a termelést

5. Automatizálnak, robotizálnak

6. A nélkülözhető folyamataikat kiszervezik olyan országokba, ahol azokat olcsóbban meg tudják valósítani

7. Nem lépnek semmit és elveszítik versenyképességüket

​

A nap végén csak egy dolog számít: a létrehozott termék/szolgáltatás versenyképes-e vagy sem. Melyik opció biztosítja a fenti lehetőségek közül a legversenyképesebb terméket?

​

​

2. Más termékét gyártani vagy saját terméket fejleszteni és forgalmazni?

​

A jelenlegi gazdaságpolitikai főként azt az irányt preferálja, hogy iparosítsuk Magyarországot, legyenek gyárak és a gyárakban még több munkahely. Mintha nem akarnánk tudomást venni arról, hogy a termék létrehozásának értékláncában a gyártás a hozzáadott értéket képviselő hierarchia alsó részén helyezkedik el. Mind a  gyártást megelőző, mind pedig a gyártást követő tevékenységek magasabb hozzáadott értéket képviselnek, még akkor is ha ezek többnyire kevésbé látványosak vagy kézzelfoghatóak. Melyek is ezek a tevékenységek a teljesség igénye nélkül?

​

Gyártást megelőző magas hozzáadott értéket képviselő tevékenységek:

• Piaci igény felmérés és megértés: piaci lehetőség azonosítása valamilyen termék vagy szolgáltatás részére

• Termék koncepció előkészítés

• Marketing, termékbevezetési koncepció és stratégia

• Kutatás, fejlesztés

• Tervezés

• Termék tesztelés

• Gyártás előkészítés

• Gyártáshoz szükséges célgépek fejlesztése, tervezése és megvalósítása

​

Gyártást követő magas hozzáadott értéket képviselő tevékenységek:

• Finishing (komplettírozás)

• Személyre szabás (customisation)

• Marketing

• Branding

• Döntéshozatali kompetencia az értékesítési csatornákról

• Saját árazási kompetencia és jogosultság

• Upsell és/vagy kapcsolódó termék meghatározási kompetencia

• Saját disztribúciós csatorna a végfelhasználókhoz (nem pedig beszállítás egy OEM-nek)

• Értékesítési utáni szolgáltatások (after sales)

​

De természetesen szükség van a magyar tulajdonosi hátterű gyárakra, üzemekre is, hiszen mindent nem gyártathatunk külföldön. Sőt bizonyos termékcsoportoknál, ahol az alapanyagok előállítása Magyarországon történik (pl. élelmiszeripar) kifejezetten kívánatos a vertikális integráció és a végtermékek exportálása valamilyen magasan feldolgozott (vég)termék formájában. És azok a magyar vállalatok, akik a teljes folyamatot (gyártás előtti-, gyártás és gyártás után tevékenységek) jól csinálják, hatalmas bravúrt hajtanak végre. Sokszor történnek olyan esetek is, hogy egy gyártó vállalat egy globális multi beszállítóként kezdi, majd abból nő ki egy saját termék ötlet és saját disztribúció.

​

​

3. Magyar export jelenlegi szerkezete

​

A magyar export jelentős része az idetelepült multinacionális vállalatok gyártási tevékenységének köszönhető.  Ezen multik profitrepatriálása Magyarországról jelentős és várhatóan egyre jelentősebb mértékű lesz. 

​

​

4. Magyar export hozzáadott érték tartalma

​

A magyar export hozzáadott értéktartalma jelentősen elmarad az EU átlagtól részben az előző pont miatt és részben amiatt is, mert a magyar kivitelben relatív magas az abba beépülő, importból származó termékek aránya.

​

​

5. Termelés vándorlása ill. kiszervezése az extra alacsony költségű országokba 

​

A termelés vándorlása Európából és az USA-ból a "végtelen" munkaerő kínálattal rendelkező, alacsonyköltségű országokba (Ázsia, Afrika, Dél-Amerika) megállíthatatlan, még akkor is ha a COVID egy piciny megtorpanást okozott ebben a folyamatban. Nagyon sok globális, korábban gyártó vállalat napjainkra a termelés teljes- vagy részleges kiszervezése mellett döntött, és csak a magas hozzáadott értékű tevékenységeit tartotta meg házon belül. Ennek a folyamatnak köszönhetően, ma már lehetőség van arra, hogy bármilyen új vállalat, amely rendelkezik a szükséges kompetenciákkal, beszálljon a nemzetközi exportversenybe, anélkül, hogy komoly beruházással és jelentős rizikóval gyártóüzemet kellene létrehoznia. A nyugat-európai cégek egy jelentős része átment ezen a folyamaton az elmúlt 30 - 50 évben; a németek, belgák, franciák ebben nagyon előre járnak. A keleti és közép-keleteurópai régióban ezt a trendet legjobban a lengyelek vagy a csehek érezték meg, de még a románok is elég jók. Ennek a következménye az, hogy mára lengyel nagy- és kiskereskedelmi cégek termékei lepték el a közép-keleteurópai régiót, benne Magyarországot, vagy hogy cseh- és román webshopokból rendelünk mi magyarok is, sokszor anélkül, hogy ezt tudnánk. 

 

Egy példa: nézzük meg a legegyszerűbb barkácseszközöket pl. a Praktikerben melyeken nagyon gyakran a "Made in China" szerepel és egy másik ráragasztott címkén pedig az "Imported by XY GmbH" (német) vagy by YZ Sro (lengyel), stb. Hát nincs egy magyar cég, aki be tudna importálni egy egyszerű, fanyeles kalapácsot Kínából és versenyképes áron el tudná adni a Praktikernek? Hogyan tud ebbe a folyamatba "beékelődni" egy német, lengyel vagy éppen szlovák cég?

​

​

6. Magyarországra települt multik szerkezetváltása és a magyar beszállítók kapcsolata

​

Jelentős változáson mentek át a 90 években Magyarországra betelepült multik, és a hozzájuk kapcsolódó magyar beszállítók is próbálnak alkalmazkodni, több kevesebb sikerrel. A kilencvenes években, vagy kétezres évek elején inkább a fogyasztói elektronikai termékeket vagy kisebb autóalkatrészeket (porszívó, televízió, hajszárító, visszapillantó tükör, stb.) előállító multik kerestek beszállítókat alacsony komplexitású, relatíve egyszerűbb, pl. fröccsöntött műanyag, gumi, stb. alkatrészek gyártására. Manapság, az újabb autóipari összeszerelő üzemek (Mercedes, Audi, BMW) beszállítói minőségei igényeinek sokkal nehezebb megfelelni és kevesebb beszállító képes szállítani ezeknek a multiknak.  

 

A változásokra egyik jó példa az Electrolux, mely a  90-es években privatizálta a jászberényi hűtőgépgyárat, majd a kétezres évek elején az akkori Grippen vadászgép beszerzési projekt kompenzációs  megállapodása kapcsán robbanás szerűen fejlődött, magával húzva a beszállítókat is. 2019-től viszont az Electrolux globális szinten megkezdte gyártási (összeszerelési) tevékenységének optimalizálását, melynek a magyarországi  gyárak már jelentős kárvallottjai lettek és nem zárható ki a teljes megszüntetés sem. A termelés egy részét (pl. porszívók) Ázsiába telepítették át, más részét (hűtők) pedig már régebben működő (nyugat-európai) üzemekbe telepítik vissza.

 

Másik érdekes példa lehet a GE és a Tungsram esete: a GE valószínűleg előre látthatta a magyarországi fényforrás gyárainak versenyképességi problémáit, és talált egy hazai befektetői és finanszírozó kört, akik nem látták át megfelelően a helyzetet, majd néhány évre rá eljött az igazság pillanata, azaz a felszámolás. 

 

Mindkét eset kapcsán voltak olyan beszállítók, akik komoly problémákba ütköztek és megszűntek, főleg olyanok, akik nagyon nagy kitettséggel rendelkeztek egy nagy multi felé. De voltak olyanok is, akik felkészültek, többlábon álltak vagy képesek immár autóipari minőségi követelményeknek is megfelelni, és az Audinak vagy Mercedesnek szállítani. 

​

​

7. Bankolás

​

Több nyilatkozatot hallhatunk arról, hogy a bankolás Magyarországon drága a régió többi országához képest. Erről nincs konkrét adatunk, egy dolog viszont biztos: a magyar exportőrök is alapvetően devizákkal dolgoznak (leggyakrabban EUR) és amíg a HUF a nemzeti fizetőeszköz, az exportőröknek mindenképpen extra költséggel kell számolni pl. a német, olasz vagy szlovák versenytársakhoz képest. 

​

 

8. Exportőrök finanszírozása

​

Az exportőrök finanszírozása (a természetes fedezettség miatt is) alapvetően EUR-ban lenne optimális. Először minden vállalkozás a támogatott hitellehetőségeket vizsgálja meg. EUR hitelek tekintetében az EXIM Banknak általában vannak termékei, de ezek vagy csak a nagyobb vállalatoknak szólnak vagy gyorsan kimerülnek. Ezek után sokszor a támogatott Széchenyi HUF hitelek képviselik a következő lehetőséget a piaci EUR hitelekhez képest, ezek viszont számos hátránnyal rendelkeznek egy exportőr esetén: ide-oda devizaváltás, hitelkeret kihasználtság, árfolyamhatás.  Kis- és közepes méretű exportőrök sokszor ugyan olyan kondíciókkal jutnak banki finanszírozáshoz, mint bármilyen másik, nem exportáló magyar vállalkozás.

 

 

9. Vállalati támogatási rendszer (uniós és kormányzati)

​

Az EU-s pályázatok kiírása esetén az adott vállalat export teljesítménye nem- vagy csak minimális mértékben képvisel előnyt a pályázatok elbírálásánál. A gyakorlatban egy exportőrnek a pályázat beadásakor versenyeznie kell bármilyen magyar vállalattal, akinek ha "agresszívabb" a pályázatírója, aki már egyből a pályázat megnyílásakor hamarabb nyomja meg a gombot, majd 20 perc múlva kimerült a keret, az exportőr hoppon maradt, mert ő nem pályázatbeadó profi hanem export profi. 

Ugyan ehhez a témakörhöz tartozik a közép-magyarországi régió problematikája: szinten minden EU-s és kormányzati támogatásból kiesnek az ebben a régióban tevékenykedő magyar exportőrök. 

​

 

10. Magyarország helyzete az EU-ban és az uniós támogatási források jövőbeli mértéke

​

Magyarország helye mindenképpen az EU-ban van, részese kell maradnia a schengeni határegyezménynek, hiszen ezek megszűnése felbecsülhetetlen károkat okozna a magyar gazdaságban. Viszont azt nem lehet tudni, hova vezetnek a jelenlegi és jövőbeni tárgyalások az uniós források folyósításáról. Elképzelhető egy olyan szcenárió is, hogy a korábban megszokott támogatások töredéke érkezik hazánkba.  

 

​

11. Magyarország logisztikai adottságai a szomszédos országokkal

​

Exportálni általában akkor könnyebb, ha a célország közel van és minél gördülékenyebb a közlekedési- ill. szállítási útvonal a célországba. Ezen kívül számos egyéb, "puha" paraméter is lehetséges még: pl. azonos nyelv, hasonló kultúra, stb.

Ha Németországot vizsgáljuk, ők a schengeni zóna közepén vannak, minden irányban akadály nélkül történik a szállítás és közlekedés, ráadásul egy nyelvet beszélnek az osztrákokkal és svájciakkal és még kulturális hasonlóságaik is vannak. Ezzel szemben Magyarország helyzetét vizsgálva:

​

• 4 országba lehet akadály nélkül átjutni a schengeni határon: Szlovákia, Ausztria, Szlovénia és Horvátország. (Most itt nem vesszük figyelembe, hogy az osztrákok immár több éve ismét határelenőrzést végeznek és 2 sávra szűkítve a forgalmat az M1-esen, gyakran több kilóméteres dugó alakul ki.) 

• 1 ország, Románia bár EU-s tag, de nem schengeni egyezmény tag és jelentős várakozással lehet átjutni a határon. 3,5 tonna össztömeg felett az átkelési idő átlagosan fél nap körüli, amely miatt a magyar exportőröknek (is) magasabb fuvarköltségeket kell fizetnie. De ha csak egy tárgyalásra szeretne "kiugrani" egy exportőr cégtulajdonos egy személyautóval, vagy egy speditőr 3,5 tonnás kisteherautóval szállít ki árut, itt is simán 1+1 órás sorbanállással találkozhat oda-vissza. 

• 2 ország, Szerbia és Ukrajna közúti határátkelői teljes káoszt képviselik: mind a teherforgalom, mind pedig a személyforgalom kiszámíthatatlan körülmények között zajlik, már a magyar oldalon sincs szervezettség,  ezzel is nehezítve az exportot. 

 

Egy kis szervezéssel és rendcsinálással jelentősen lehetne javítani a helyzeten. 

​

Persze ami most hátrány, előbb-utóbb előny is lehet: a Nyugat-balkáni országok (és valamikor Ukrajna) csatlakozása után az EU-hoz és a schengeni egyezményhez, Magyarország rendkívül erős kereskedelmi és logisztikai pozícióba kerülhet. 

​

​

12. Magyarországi energiaellátás

​

Magyarország energiahordozókból folyamatosan importra szorul. Az orosz - ukrán konfliktus felszínre hozta az eddig rejtett energiafüggőségi viszonyokat és tengeri kijáratok nélkül az energiahordozókhoz jutásunk korlátozott. A paksi bővítés tényleges hatásai jelenleg még pontosan nem ismerhetők, ugyanakkor rendkívül energiaigényes termelési folyamatokat alkalmazó multik bővítik ill. kezdik meg hamarosan termelésüket (pl. idecsábított akkumulátor gyárak).

 

​

13. Profitrepatriálás

​

A magyarországi multinacionális cégek bár jelentősen hozzájárulnak az exporthoz, de jelentős mértékű profitot repatriálnak az anyaországokba. A másik oldalon viszont hiányoznak azok a magyar tulajdonosi hátterű vállalatok, melyek külföldön ruháznak be és a leányvállalataiknál megtermelt profitjukat hazahozzák Magyarországra. Különösen a KKV szegmensben ez rendkívül ritka.   

​

​

14. Tudástranszfer a magyar exportőr KKV-khoz

​

A tudástranszfer a magyar vállalatokhoz kulcskérdés, mivel nincs idő arra, hogy mindent újra ki kelljen találnunk, amit mások már kitaláltak. Azonnal hasznosítható tudás, legjobb gyakorlatok alkalmazása és tapasztalat a külföldi multinacionális cégeknél van és ezt kell átcsatornázni a magyar exportőrökhöz. 

​

​

15. Működési infrastruktúra

​

A hatékony működésnek elengedhetetlen feltétele a megfelelő működési infrastruktúra, a megfelelő vállalati telephelyek. Az elmúlt években (a leghátrányosabb régiók kivételével) szinte teljesen megszűntek a telephelyek létesítését támogató pályázatok. Ezen felül nincsenek előnyös lokációkban levő, előkészített ipari parkok, ahova KKV exportőrök a saját igényeiknek megfelelő infrastruktúrát hozhatnának létre. Ezzel szemben a külföldről betelepülő multik jelentős támogatásokat és előkészített ipari- és logisztikai területeket kapnak. 

​

​

16. Magyar exportőröket segítő intézményi rendszer

​

A 2010-es évek közepétől a kormányzat jelentős erőfeszítéseket tesz a magyar gazdaság és a magyar export fejlesztésére. A megfelelő erőforrások rendelkezésre állnak és szervezeti struktúra (külgazdasági minisztérium, külgazdasági attasék, magyar exportfejleszetési ügynökség, EXIM Bank, állami tőkealapok) felállt. Az exportőr nagyvállalatok valóban érezhetik maguk mögött ezeket a rendszereket, de KKV exportőr szinten kevésbé érezhető ezeknek az erőfeszítéseknek a hatása. Korábban számos program került bejelentésre (pl.: az ún. "kifektetési program", magyar multi program, 500 millió Ft felett exportáló KKV célzott támogatása), de ezekből KKV exportőr szinten kevés látható, különösen a közép-magyarországi régióban.

​

Ugyanakkor látszik a fogadókészség a kormányzat részéről az ésszerű javaslatokra és ezért is van létjogosultsága egy exportőr szövetségnek, melynek segítségével be lehet csatornázni az ötleteket és javaslatokat a döntéshozókhoz.  

​

​

​

​