0. A javaslatcsomag koncepciója

​

Az első lépések mindig a legnehezebbek, de valahogyan el kell indulni. A program jelenleg egy vitaindító tervezet és a szükséges erőforrások hiányában meglehetősen elnagyolt, és lehetséges, hogy nem mindenki ért egyet minden pontjával, de szándék az, hogy a csatlakozó tagok véleményei és javaslatai alapján a program folyamatosan konszolidálásra kerüljön. A javaslatcsomag pontjai az előző oldalon (Helyzetelemzés menűpont) megfogalmazott felvetésekre válaszul kerültek megfogalmazásra.

​

A javaslatcsomag lényege

​

A magyar tulajdonosi hátterű exportőrök részére ki kell alakítani és folyamatosan fenn kell tartani egy gyorsítósávot, mely biztosítja, hogy a nemzetközi piacokon leghatékonyabban tudjanak szerepelni és növekedni. Ennek a gyorsítósávnak különösen ki kell terjednie a KKV-kra, amennyiben már realizáltak minimum 100 millió Ft-os éves export árbevételt, legalább 2 országba exportálnak, és további jelentős export növekedési potenciállal rendelkeznek. Ezek a cégek már bizonyítottak; megállják a helyüket több ország piacán, idegen üzleti kultúrákban szereztek piaci részesedést, ezért további bizalmat lehet szavazni számukra.

​

Ennek a gyorsítósávnak a következő fő területeket kell lefednie:

• Finanszírozás

• Garantőr rendszer

• Tőkepiac

• Támogatások

• Pályázati rendszer 

• Ipari- és logisztikai park fejlesztési program

• Adózás

• Adminisztráció

 

A döntéshozóknak el kell fogadniuk azt a kompromisszumot, hogy egy néhányszázmilliós vagy néhány milliárdos árbevételű magyar exportőr fejlődése éves 10 % - 20 %-al nem olyan látványos és szenzációs, mint pl. egy zöldmezős, ultramodern, multinacionális, autó- vagy akkumulátor összeszerelő gyár szalagátvágása és átadása. Ezért sokkal nagyobb toleranciára, türelemre van szükség. Eredményt csak stabil és hosszútávú export stratégiával lehet elérni. 

​

​

1. Gyártás mellett/helyett tényleges hozzáadott értékre is szükség van

​

Paradigmaváltásra van szükség a magyar gazdaság számára ténylegesen hasznos magyar vállalatok definíciójának tekintetében.  A legfontosabb hozzáadott érték nem a gyártás; a legnagyobb hozzáadott értéket az innováció, kutatás-fejlesztés, branding, marketing, árazás, a 100%-ban magyarországi központú stratégiai döntéshozatal, termékkompetencia valamint a beszállítói és értékesítési lánc önálló menedzselése jelentik. A jövőben is sikeresen tevékenykedni kívánó exportőröknek tudniuk kell kihasználni az alacsony kölstégű országokban rejlő  (pl. outsourcing) lehetőségeket is, és tudniuk kell megfelelő make or buy döntéseket hozni. 

 

Egy termék nem attól lesz magyar, hogy Magyarországon gyártják, hanem attól, hogy a termék értékesítéséből és egyéb, a termékkel kapcsolatos szolgáltatásból, magyar tulajdonú cégben keletkezik bruttó fedezet és majd abból újabb magyar beruházás, végül adózott eredmény jön létre. Magyar tulajdonos esetén nagy valószínűséggel a kivett osztalék is Magyarországon kerül elköltésre ill. befektetésre.

 

Ezzel a témakörrel bizonyos mértékig összefügg a vállalatok energiaigénye és környezet terhelése: az energiaigényes és a környezetet jelentősen terhelő vállalatok (túl)támogatását mellőzni kell; ezeket a tevékenységeket a magyar vállalatok szervezzék ki más, kevésbé fejlett, de elegendő energiaforrással rendelkező országokba. 

 

Természetesen a saját, magyarországi gyártásnak számos előnye is van és több szempontból szükség is van magyarországi gyártó vállalatokra, de valamilyen középutat kell megtalálni a gyártó és nem gyártó vállalatok hasznosságának megítélésében és az ezzel kapcsolatos támogatási programokban.   

​​

​

2. Banki finanszírozás

​

A KAVOSZ Széchenyi forinthitelek mintájára, az exportőrök részére, létre kell hozni egy hasonló hitel programot EUR-ban. Bár az EXIM Banknak vannak hasonló hitelei, de ezek többnyire a nagyobb exportőröknek szólnak, bonyolultabbak és gyakran kimerülnek. 

Az EXIM hiteleknél ki kell venni a követelmények közül azt, hogy csak magyarországi származási eredetű termékek exportja finanszírozható, mivel ez korlátozza a versenyképes magyar exportőrök lehetőségeit.

​

​

3. Tőkepiac

​

Az export álatlában a korlátlan növekedési lehetőséget jelent és és ehhez megfelelő tőkeági finanszírozás is szükséges lehet. Az exportőrök részére egyedi kedvezményeket és támogatásokat kell biztosítani a tőzsdei részvénykibocsátáshoz (pl. BÉT, BÉT Xtend) és elkülönített állami magyar exportőr kockázati tőkealapot kell létrehozni egyedi kondíciókkal.  

​

​

4. Pályázati rendszer (uniós és kormányzati)

​

A magyar exportőrök részére célzott pályázati lehetőségeket kell biztosítani. Különösen a Közép-magyarországi régióra külön kormányzati export pályázatokat kell kiírni, mivel itt az elmúlt 10 évben már nem voltak megfelelő pályázati lehetőségek.

Az altalános pályázatoknál a pályázatok beadási sorrendjénél és a pályázati keretek kimerülése esetén a magyar exportőrök részére kell prioritást biztosítani. 

​

​

5. Profitrepatriálás: külföldi multik vs. magyar multik

​

A külföldi multik profitrepatriálására jelentős, de erre nincs ráhatásunk. Ezt csak magyar vállalatok külföldi befektetései tudják ellensúlyozni. A magyar exportőrök külföldi befektetéseit az EU által elfogadott maximális mértékig támogatni kell (finanszírozás, kockázati tőke és vissza nem térítendő). Nem csak gyártást, de olyan beruházásokat ill. költségeket is támogatni kell, melyek külföldi logsiztikai tevékenységhez kapcsolódnak vagy új kereskedelmi képviselet láterhozását célozzák. Mindezt nem csak a nagyvállalatok, hanem már a KKV-k szintjén is.  

​

​

6. Euro bevezetés

​

Az Euro bevezetése egy ilyen nyitott gazdaság esetén, mint a magyar nem lehet kérdéses és a bevezetésének előkészítését nem lehet tovább halogatni. Ki kell tűzni a céldátumot és megkezdeni a felkészülést, még kisebb-nagyobb kompromisszumok árán is. Alternatív ötletként esetleg létre lehetne hozni valamilyen párhuzamos Euro fizetési rendszert, mely lehetővé teszi, hogy az exportőrök Euroval kapcsolatos banki tranzakciós költségei ne legyenek magasabbak a HUF-os tranzakciós költségeknél ill. működjenek ugyan azok a rendszerek (pl. azonnali utalás, overdraft, stb.)

​

​

7. Állami ipari- és logisztikai park fejlesztési program

​

Állami ipari- és logisztkai park fejlesztési programot kell indítani vonzó logisztikai lokációkban, ahol  magyar KKV exportőrök versenyképes áron juthatnak előkészített ipari/logisztikai területhez (tipikusan 3.000 - 10.000 m2 között területméret) és ki tudják alakítani a számukra optimális infrastruktúrát. (Jelenleg az ilyen fejlesztéseket magánbefektetők végzik és az ilyen ipari/logisztikai területek megfizethetetlenek a KKV-k számára.)

​

​

8. Foglalkoztatási kritériumok pályázatok esetén

​

Magyarországon a fogalkoztatási szint megfelelő, több régióban munkaerőhiány alakult ki. A magyar expotőrök esetén a különböző támogatások odaítélésénél a munkahelyteremtési kritériumokat meg kell szüntetni ill. minimálisra kell csökkenteni. Az exportőrök nemzetkzözi piacokon automatikusan a leghatékonyabb megoldást választják, mivel tudják, hogy milyen volumenhez mekkora munkaerőállományra van szükségük. 

​

​

9. A nem schengeni határaink menedzselése

​

A szomszédos, nem schengeni országokba (Szerbia, Románia, Ukrajna) történő ki- és beléptetéseket megfelelő szervezéssel fel kell gyorstani. Mind a személy- mind az áruforgalomban ezeken a határátkelőhelyeken szervezetlenség és káosz uralkodik a magyar oldalakon (is). A magyar (de legalább is az EU-s) kilépőknek külön, gyorsítósávokat kell kialakítani és a szabályok be nem tartását ellenőrizni ill. szankcionálni kell. Ezzel nemzetgazdasági szinten több tízezer órát takaríthatnak meg a magyar exportőrök. 

​

​

10. Tudástranszfer a globális multiktól a magyar exportőrökig

​

Kulcskérdés a tudástranszfer a multinacionális cégektől a magyar vállalatokhoz, mivel nincs idő arra, hogy mindent újra ki kelljen találnunk, amit mások már a 100 éves piacgazdaság alatt kitaláltak. Erre megfelelő programokat és ösztönzőket kell kidolgozni (hitelek és kockázati tőke). Lehetséges program ötletek: 

• Támogatni kell az olyan multinacionális cégek magyar beszállítóit, akik elég tapasztalatot gyűjtöttek beszállítóként és olyan termékkel jelennének meg a piacon, melyet képesek önállóan fejleszteni, piacra vinni és disztributálni.

• Támogatni kell a multiknál jelentős szakmai tudást, tapasztalatot szerzett magyar szakemberek és menedzserek export céllal történő cégalapítását. 

​

​

11. Termékoltalmak támogatása

​

Az magyar exportőr vállalatok által létrehozott, export céllal létrejött szabadalmak és használati mintaoltalmak hazai- és nemzetközi bejegyzésének költségét a legmaximálisabb mértékű támogatásban kell részesíteni.  (Védjegyekre nem szükséges, hiszen azok mögött nincs innováció.)

​

​

12. Adózás

​

Az adórendszer egy magyarországi vállalkozás számára európai szinten alapvetően versenyképes. Ennek ellenére érdemes megvizsgálni, hogy milyen adózási ösztönzőkkel lehet motiválni az exportőröket. 

​

​

13. Exportőröket segítő intézményi rendszer és kisértékű támogatások

​

A 2010-es évek közepétől a kormányzat jelentős erőfeszítéseket tesz a magyar gazdaság és a magyar export fejlesztésére. A megfelelő erőforrások rendelkezésre állnak és szervezeti struktúra (külgazdasági minisztérium, külgazdasági attasék, magyar exportfejleszetési ügynökség, EXIM Bank, állami tőkealapok) felállt. Az exportőr nagyvállalatok valóban érezhetik maguk mögött ezeket a rendszereket, de KKV exportőr szinten kevésbé érezhető ezeknek az erőfeszítéseknek a pozitív hatása. Korábban számos program került bejelentésre (pl.: az ún. "kifektetési program", magyar multi program, 500 millió Ft felett exportáló KKV célzott támogatása), de ezekből KKV exportőr szinten kevés látható.

​

Ugyanakkor látszik a fogadókészség a kormányzat részéről az ésszerű javaslatokra, ezért is van létjogosultsága egy exportőr szövetségnek, melynek segítségével becsatornázhatók a prioritások, javaslatok és ötletek a döntéshozókhoz és a programok kidolgozása folyamatosan nyomonkövethető.  

​

Az exportáló KKV-k részére a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) kiváló csatlakozási pont. Valamilyen formában a HEPA segítségével kellene segíteni a magyar exportáló KKV-ket és menedzselni egy egyszerű, kis adminisztrációval rendelkező, folyamatos támogatási programot. Ideális esetben olyan támogatásokat kellene elérhetővé tenni, melyek annyira egyszerűek, hogy elkészítésükhöz nem kellenek pályázatíró cégek, azaz nem nyerészkedne senki az exportőrökön.

Néhány támogatandó terület ötlet:

• Nemzetközi szakkiállításokon történő megjelenés (részben működik)    

• Ügyfélmeetingekre történő utak költségeinek támogatása (Franciaországban működik)

• Cégen belüli külkereskedelmi részleg kialakításának vagy bővítésének költségtámogatása (hardverek, bérköltség, CRM rendszer, stb.)

• Külkereskedelemhez kapcsolódó prospektusok és kiadványok költségtámogatása

• Weboldalalak többnyelvűsítésének támogatása (fejlesztés, szakfordítás, lektorálás)

​

​